Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A XVI. IME Országos Egészség gazdaságtani Konferenciáról jelentem

2022.06.29

A XVI. IME Országos Egészség gazdaságtani Konferenciáról jelentem

"Az egészség-gazdaságtan lehetőségei az új kormányzati ciklusban" címmel 2022 június 29-én Budapesten Hibrid konferenciára került sor a jelenlévő k száma 120 az online nézők  száma 60 fő volt. 19 előadás 1 kerek asztal került lebonyolításra V blokkban 9 órás időtartamban összesen 90 perces szünettel  a Konferencián meglepő részletességgel hallhatott az egészségügyi ágazat új vezetésének terveiről a megjelent több mint 100 résztvevő. Szóba kerültek a legégetőbb kérdések, és a tervezett átalakításokról és konkrét lépésekről is tájékozódhattak a résztvevők.

 

Az IME – Az Egészségügyi Vezetők Szaklapja immáron tizenhatodik alkalommal rendezte

meg hagyományos Országos Egészség-gazdaságtani Konferenciáját. Az eseményen az

egészségügyi ágazat legfontosabb vezetői, érdekképviseletei és szakmai szervezetei egyaránt

képviseltették magukat.

Az első nagyobb szakmai blokk az egészségpolitikai aktuális kihívásaira, illetve az új

kormányzati ciklus teendőire fókuszált. Dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár

előadásában nagy részletességgel tárgyalta a várható kormányzati lépéseket.

Elmondta, hogy – szerencsére – ezúttal nincs új kezdet, folytatni kívánják az elmúlt években

megkezdett munkát. Három fő elérendő célt jelölt meg: az egészségben eltöltött évek

számának növelése; az otthonhoz közeli ellátások megerősítése; háború, járvány sújtotta

időszakra készülve az egészségügy reagálóképességének megerősítése.

A fenti célok megvalósítására szolgáló eszközök közül említésre került a prevenció

megerősítése például az egészségtudatosság erősítésével (pl. NETA), az EFI-k bevonásával a

szervezett szűrőprogramok eredményességének növelésére, a foglalkozás egészségügyi

orvosok nagyobb szerepe (például a beutalási jog visszaállítása) a prevenciós munkában. Az

ellátás szintjeit illetően az államtitkár kiemelte, hogy nem kórházbezárásokban kell

gondolkodni, de rugalmasabb rendszer kell, a járvány is megmutatta, hogy szükség van puffer

kapacitásokra. Az ellátásszervezést illetően, a városi kórházak, szakrendelők bázisán

kialakításra kerülnek a Járási Egészségközpontok (JAK), ahova például az EFI-k, és a

praxisközösségek irányítási funkciói, valamint a prevenciós munka szervezése is kerülhetnek.

Az alapellátást illetően szóba került a praxisok körzethatárainak módosítása, egy nemzeti

praxiskezelő létrehozása. Ezzel az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerül a praxisfenntartás

(határkijelölés) és maguk a praxisokjogok koncessziós joggá alakulnának.

Fontos új információként hangzott el az önálló, önkormányzati tulajdonban lévő szakrendelők

állami tulajdonba vétele, bár itt még döntés nincs.

Az ESZJ kapcsán talán legfontosabb újdonság, az orvosi és szakdolgozói között létrejövő új

szint, ahová a diplomás végzettségű szakdolgozók kerülnek, magasabb bérezéssel és több

kompetenciával.

Kiss Zsolt Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, előadásában nagy teret

szánt a jelenleg még érvényben lévő bázisfinanszírozás hatásainak, hangsúlyozva, hogy a

jelenlegi helyzet – miszerint a finanszírozás változatlansága mellett visszafogottabb

teljesítményt nyújtanak az intézmények – biztosítói szemmel nem tartható fenn. Aláhúzta,

hogy mindez arra is rámutat, hogy a kórházi adósságokat nem elsősorban a szorosan vett

egészségügyi ellátás generálja.

Az ellátással kapcsolatban az is elhangzott, hogy pont a mai napon kaptak értestést az

egészségügyi intézmények, hogy a várólisták korábban már kidolgozott adminisztrációs

rendszerének alkalmazása július 1-től újra kötelező (azaz mindenkinek újra kötelezően

 

vezetnie kell a várólistákat), aminek be nem tartása finanszírozási következményekkel is

járhat.

Jenei Zoltán országos korházfőigazgató a konferencia panelbeszélgetése során kifejtette,

hogy mind a differenciált javadalmazásra, mind a gyógyítási teljesítménytől függő

finanszírozásra, a minőség mérésére, mind pedig a gazdálkodás számon kérhetőségére

nagy szükség van. Ez utóbbi részleteiről elmondta, hogy a tervek szerint január 1-től vezetik

majd be az egyes intézményeben történő éves méréseket, melyek az értékelés alapját képezik

majd. Elhangzott, hogy az erre szolgáló OKFŐ utasítás már kvázi készen van, az értékelés 80

százalékban konkrét, számok/eredmények alapján történik, és 20 százalék lesz a vezetők

konkrétan nem számszerűsíthető feladatellátását értékelő rész.

A konferencia 180 résztvevője ezen túlmenően a gyógyszerpiac aktuális

kihívásaival, a terápiák hozzáférhetőségének kérdéseivel, valamint a humánerőforrás

gazdálkodás aktuális problémáival kapcsolatban hallhatott előadásokat, vitákat.