Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Csillagokkal beszélgettem

2020.02.23

Csillagokkal beszélgettem

A szerző Janics Natasával

Még mielőtt valaki arra gondol, hogy az égitestekkel kezdtem párbeszédet, meg kell nyugtatnom, hogy nem ez történt. A csillagok sportcsillagok voltak, akik elkápráztattak bennünket teljesítményükkel. Immáron 47. alkalommal került megrendezésre a Sportcsillagok Gálaestje. A helyszín a Budapest Kongresszusi Központ volt, sorrendben a tizedszer. Először 1958-ban a MUOSZ sportújságíró-szakosztálya rendezte meg a szavazást, eredményt hirdetett, majd az akkori Népköztársaság úti székház presszójában átadta a díjakat a három kategória legjobbjainak. Ebben az időben az év legjobb női sportolója Körmöczi Zsuzsa teniszező, a legjobb férfi Polyák Imre birkózó és a legjobb csapat a vízilabda-válogatott volt. Ma már a Magyar Sportújságírók Szövetsége írja ki a versenyt, és egyidejűleg tartja meg az eredményhirdetést és díjkiosztót. 1985-től az év legjobb edzője is megválasztásra kerül, és 1995-től a kör bővült a legjobb szövetségi kapitány címmel.

Az idei év nehéz helyzetbe hozta a szavazó sportújságírókat. Az olimpián a gyengébb nem volt az eredményesebb és négy „arany” lányunk volt, egynek le kellett maradni a dobogóról.
A férfiaknál sem volt könnyebb a helyzet: az első helyezett még egyértelmű volt, az olimpiát nyert Majoros István a magyar birkózás 50. olimpiai érmét szerezte Athénben. De kit szeressünk: Lékó Pétert, aki a magyar sakkozás történetében először vívta ki a jogot, hogy megküzdjön a világbajnoki címért, vagy Gyurta Dániel úszót, aki 15 évesen ezüstöt nyert Görögországban, vagy Lázár Zoltánt, a kecskeméti világbajnok négyesfogathajtó tagját és egyéniben ezüstérmesét?
Ezek után nézzük a szavazás eredményét:

 

2004 legjobb női sportolója Janics Natasa, kajakozó 2. Nagy Tímea párbajtőröző, 3. Igaly Diana, sportlövő; férfiak: 1. Majoros István birkózó, 2. Lékó Péter sakkozó, 3. Gyurta Dániel úszó; legjobb csapat: férfi vízilabda-válogatott, 2. férfi kajak 4-es, 3. női kajak 2-es.

Elsőnek Janics Natasának tettem fel a kérdéseimet még az ünnepi vacsora előtt. Natasa a tv-interjú szobából kilépve hatalmas virágcsokrot és serleget cipelt.

Natasa, lenne egy-két kérdésre lehetőségem?

Mindenképpen igen, de nem lehetne vacsora után, mert hihetetlen éhes vagyok − felelte mosolyogva.

Lehetni lehet vacsora után, de boldoggá tenne, ha most válaszolna.

Meggyőzött. Kérdezzen!

Önnek csodálatosan eredményes éve volt. Mindkét válogató versenyt megnyerte és az EB-n, valamint az olimpián is aranyérmes lett egyesben. A hab a tortán, hogy az olimpián kajak kettesben 2500 méteren Kovács Katalinnal is aranyérmes lett. Számított rá, hogy Önt választják a sportújságírók itt is „aranyérmesnek”?

Nézze, hogy a háromba bekerülök, arra számítottam. Én szereztem egyedül két olimpiai aranyat. Az első helynek örülök. Nagyon jólesett.

Mikor az olimpián a második aranyat nyerte, Balatonon üdültem és mindenki otthagyta az étkezést és magát figyelte. Én eddig csak birkózókat láttam ilyen őszintén boldognak lenni. Hogy van ez magánál?

Próbálok mindig vidám lenni. Jól érzem magam a bőrömben. Úgy éreztem, hogy amiért Athénba utaztam, megcsináltam és ez feldobott, amit ki is mutattam.

Mik a további tervei?

Pihenek egy keveset. Utána 2005-ben EB és két világbajnoki válogató. Szeretném 2005-ben is jól érezni magam a bőrömben.