Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Duray Miklós:Meg kell határozni a magyar nemzet egységének jellemzőit

2022.08.04

Duray Miklós:Meg kell határozni a magyar nemzet egységének jellemzőit
duray-miklos.png

 

 

 

 

 

 

 

A Friedrich Naumann Alapítvány meghívására Duray Miklós, az Együttélés, A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke és Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke és frakcióvezetője a közelmúltban Budapesten jártak.
Budapesti ittlétük során a pozsonyi magyar pártvezetők az MSZP és a Fidesz székházában konzultációt folytattak Kósáné Kovács Magda, illetve vér László alelnökökkel.
A pozsonyi vendégek az alapítvány vitaestjén kifejtették, hogy a Rudolf Schuster kassai polgármester - akit újabban a "kelet embere" névvel emlegetnek - vezette Polgári Megértés Pártja céljai közel állnak a magyar koalíció elképzeléseihez, legyen szó Szlovákia euroatlanti integrációjáról, a helyi önkormányzatok erősítéséről vagy éppen a kisebbségi jogok garantálásáról.
A vitaest utáni fogadáson Duray Miklós válaszolt lapunk kérdéseire 1998 április 25-én

Elnök úr! Magyarország EU-tagsága változtathat-e a felvidéki magyarság helyzetén ?
Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen lesz Magyarország EU- tagságának hatása a felvidéki magyarokra, már-már a képzelet világába tartozik. Ez egy három ismeretlen folyamat, mely függ a magyarországi kormánytól, a szlovákiai belpolitikai viszonyoktól, beleértve a felvidéki magyarság politikai magatartását is, valamint az Európai Unió tűréshatárától.A kérdést több oldalról lehet megközelíteni, én most ebből kettőt emelek ki. Magyarország uniós tagsága előnyeinek egy részét ki lehet (ki kell) terjeszteni a környező országok magyarságára is.
Ez nagyrészt a magyarországi törvényhozástól, illetve a magyarországi kormány politikájától függ.
Első lépésként meg kell határozni a magyar nemzet egységének jellemzőit, amelyet alkotmányba kellene iktatni. Továbbá törvényt kell hozni: a Magyarországon kívül élő magyarok bizonyos feltételek mellett megkapnák a kettős állampolgárságot és a Magyar Köztársaság útlevelét.
Ez azt jelentené, hogy a felvidéki magyarok Szlovákián kívül úgy jelenhetnének meg, mint az Európai Unió egyik tagországának állampolgárai. De mivel ez az összes Magyarországon kívül élő magyarra kiterjedhetne, így kb. 3-4 millió embert érintene, s ezt feltételezhetően a csatlakozási tárgyalások során is fel kellene vetni.
Arról nem is beszélve, hogy a kettős állampolgárságnak összes várható hatását nagyon alaposan meg kell vizsgálni.
A kérdés másik megközelítése futurológia jellegű: milyen hatással lehet Magyarország Európai Unió-beli tagsága a környező országokra, például Szlovákiára?
Abból a valószínűségből kell kiindulni, hogy ha Szlovákiában nem változnak meg gyökeresen a viszonyok, akkor nem lesz reménye az országnak az Európai Unió tagjává válni.
Ez pedig menthetetlenül mélyíteni fogja a szakadékot Szlovákia és uniós szomszédai között, mert el fog maradni mind fejlődésben, mind a demokrácia kibontakozásában a tagországoktól.
Képviselő úr! Ez nem fog belpolitikai mozgást kiváltani?
De igen. Ez négy irányban fog kiváltani belpolitikai mozgást: az értelmiség egy részének és a vállalkozók zömének az elégedetlenségét fogja eredményezni, továbbá ki fogja váltani a karriervágyó és a legtehetségesebb fiatalok elvándorlását, ezenkívül fel fogja éleszteni a csehszlovák reminiszcenciákat (visszaemlékezéseket - a szerk.), és feszültséget fog kelteni a Szlovákiában élő 600 ezer magyar körében.
Ez a négy tényező gyengíteni fogja Szlovákia kohézióját, melynek egyetlen ellenszere a kormányváltozás 1998- ban, beleértve azt is, hogy a kormányba kerül a magyarságot képviselő egyesült magyar politikai erő.
Annyi viszont már ma is megállapítható, hogy a XX. század utolsó évtizedében a szlovák politika két kardinális hibát követett el: siettette Csehszlovákia megszűnését, illetve Szlovákia önállósulását, valamint lekéste a NATO-tagságot és az Európai Uniós integrációt.
Duray úr! Ön szerint hogyan javíthaa szlovákiai magyar községek önkormányzatainak gazdasági helyzete?
Szlovákiában az önkormányzatok helyzete államfilozófiai kérdés. Az erős önkormányzat ugyanis sok vonatkozásban helyettesítheti az államot. Viszont Szlovákiában eddig minden kormány (Csehszlovákia idején is) a központi államot tartotta egyedül üdvözítőnek.
Ezért nem véletlen, hogy mindeddig nem társult Szlovákia a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájához.
A charta vezérelve a helyi és regionális (tehát a területi elvű) autonómiák kialakulását szolgálja.
Az önkormányzatok kiszolgáltatott gazdasági helyzete csupán eszköze annak, hogy a központi hatalom kézben tarthassa az önkormányzatokat. Egyébként a magyar többségű községek önkormányzatainak helyzete nem javítható elvonatkoztatva a többi helyi (tehát szlovák többségű) önkormányzattól. Csupán az szüntethető meg - például egy kormányváltozás révén -, hogy az újraelosztást ne befolyásolják politikai vagy nemzetiségi szempontok.
Nyilvánvaló ugyanis, hogy a jelenlegi rendszer nagyon is alkalmas a megkülönböztetésre. És ha ez lehetséges, akkor ez meg is történik.
Leginkább a különböző állami alapok pénzét lehet részrehajlóan szétosztani - például a környezetvédelmi vagy a mezőgazdasági alapból származó támogatásokat.
Az önkormányzatok gazdasági (és közjogi) helyzete akkor stabilizálódna, ha fokozatosan lebontanák az állami hatásköröket, és a működtetésükhöz szükséges anyagiakkal átutalnák az önkormányzatok kezébe.
Ezzel egyidőben át kellene alakítani az adórendszert is. A módszerek már ki vannak találva, csak le kell másolni őket és működtetni kell. Ehhez azonban egy más Szlovákia szükséges - fejezte be válaszát az Együttélés elnöke.

Hetedhéthatár 1998. május1.