Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Horváth Zsolt igazgató és Hamar Zsolt zeneigazgató válaszolt lapunk kérdéseire

2021.02.18

Vonzások és választások

Horváth Zsolt igazgató és Hamar Zsolt zeneigazgató válaszolt lapunk kérdéseire

 

A Pannon Filharmonikusok hangversenysorozata Budapesten

Horváth Zsolt igazgató és Hamar Zsolt zeneigazgató, vezető karmester  2006 január 25-én a budapesti Művészetek Palotájában jelentette be, hogy a tavalyi nagy sikerű teltházas bérletsorozat után az új évadban is fellépnek a Művészetek Palotája Nemzeti Hangversenytermében. A 2006-os évad Bartók Béla születésének 125. és halálának 60. évfordulója. A világhírű magyar zeneszerzőnek állít emléket az új budapesti hangversenysorozat. A sajtótájékoztatót követően mindketten örömmel válaszoltak lapunk kérdéseire.

horvath-zsolt.jpg

 

 

 

 

 

 

Horváth Zsolt

A marketingközgazdász muzsikus ritka ötvözetét jelenti a Magyarországon dolgozó kulturális menedzsereknek. A Zala megyében született 43 éves közgazdász, trombitaművész a középiskolát Pécsett végezte el, majd tanulmányai befejeztével Pécs városában telepedett le. Kitüntetés diplomát szerzett 1999-ben a Bécsi Zeneakadémián, majd 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán marketing-menedzser szakközgazdászként diplomázott. 1996-tól a Pécsi Szimfonikus Zenekar trombitaművésze, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola és a Pécsi Tudományegyetem trombitatanára. Tanárként rendkívüli sikereket ért el, diákjai többszörös országos verseny-győztesek. 1997 és 1999 között több művészeti fesztivál szervezője és alapító tagja (Nemzetközi Trombitás Napok, Czifra György Emlékfesztivál). 2003-tól a Pécsi Szimfonikus Zenekar, majd Pannon Filharmonikusok – Pécs igazgatója. Nevéhez fűződik az a szervezeti innováció, mely lehetővé tette a Pannon Filharmonikusok művészeti megújulását.

 

 

 

Először Horváth Zsoltot - aki trom­bitaművész és közgazdász - kérdeztem.

 A zenekar vezetésénél tudja-e gyümölcsöztetni, hogy közgazdász?

Természetesen igen. Részt vettem a nyertes pécsi pályázat elkészítésében. A két évszázados hagyománnyal rendelkező Pannon Filharmonikusok megújulásá­nak is köszönhető, hogy a 2010-ben Európa Kulturális Fővárosának jelölt Pécs városának első számú beruházása egy európai színvonalú hangversenyterem.

Ön a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a megújult Pannon Filharmoniku­sokat innovatív művészeti és szervezeti folyamat jellemzi. Mit takar ez?

Az intézmény célja egy korszerű stratégiai „gyémántszerkezet” kialakítása, mely a működés során hatékonyan hangolja össze a közönség igényeit, magas fokon aknázza ki a szoció gazdasági környezet adta lehetőségeket és eredmé­nyez kimagasló, állandóan megújuló produkciókat. A 2003-ban megújult intéz­ményben - az országban páratlan módon - két művészeti együttes működik, egy 73 fős hangversenyzenekar és egy 22 fős Szimfonietta.

 

 

hamar-zsolt-.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hamar Zsolt

 

Hamar Zsolt 1968-ban született. Ma már világhírű karmester, Liszt Ferenc- díjas, 2000-től a pécsi Szimfonikus Zenekar vezető karmesteri és művészeti igazgatói állását is betölti. 2001 őszétől a Magyar Állami Operaház karmes­tere, ugyanettől az évtől az Orchestra Verdi Padova e del Veneto állandó ven­dégkarmestere.

Karmester úr, mit jelent ön számára Bartók?

Egy szóval, ha felelhetnék, azt mondanám: mindent. A XX. század egyik leg­nagyobb muzsikusa. O olyan volt a zenében, mint a festészetben Leonardo da Vinci. Hasonló géniuszok talán csak Bach, Mozart és Sztravinszkij voltak.

Mi az, ami különleges Bartók zenéjében?

Kevés zeneszerző volt és van a világon, ki ilyen sokat tud a szerelemről, fér­fi és nő örök misztériumáról, a titokról, mely lehet sötét és tragikus, fényes és meseszerű, vagy éppen véres és brutális. Bartók Béla látszólag befelé forduló, félénk szégyenlőséggel mutatja meg nekünk az örök titok rejtelmeit. Bartókot nem lehet tudni, mindig újra kell tanulni. Képzelje el, mikor Japánban jártam, 20 kottahibát fedeztem fel az egyik műben.

Mennyire elégedett a Bartók-év előkészületével?

Semennyire! Sokat tanulhatnánk az osztrákoktól. Míg az USA-ban Bartók Péter évenként dob ki újabb reprintet, nálunk nem történik semmi.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hamar Zsolt 1968-ban született. Ma már világhírű karmester, Liszt Ferenc- díjas, 2000-től a pécsi Szimfonikus Zenekar vezető karmesteri és művészeti igazgatói állását is betölti. 2001 őszétől a Magyar Állami Operaház karmes­tere, ugyanettől az évtől az Orchestra Verdi Padova e del Veneto állandó ven­dégkarmestere.

Karmester úr, mit jelent ön számára Bartók?

Egy szóval, ha felelhetnék, azt mondanám: mindent. A XX. század egyik leg­nagyobb muzsikusa. O olyan volt a zenében, mint a festészetben Leonardo da Vinci. Hasonló géniuszok talán csak Bach, Mozart és Sztravinszkij voltak.

Mi az, ami különleges Bartók zenéjében?

Kevés zeneszerző volt és van a világon, ki ilyen sokat tud a szerelemről, fér­fi és nő örök misztériumáról, a titokról, mely lehet sötét és tragikus, fényes és meseszerű, vagy éppen véres és brutális. Bartók Béla látszólag befelé forduló, félénk szégyenlőséggel mutatja meg nekünk az örök titok rejtelmeit. Bartókot nem lehet tudni, mindig újra kell tanulni. Képzelje el, mikor Japánban jártam, 20 kottahibát fedeztem fel az egyik műben.

Mennyire elégedett a Bartók-év előkészületével?

Semennyire! Sokat tanulhatnánk az osztrákoktól. Míg az USA-ban Bartók Péter évenként dob ki újabb