Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Kovács László: Konstruktív megbeszélést folytattunk Igor Ivanovval

2021.02.28

Kovács László: Konstruktív megbeszélést folytattunk Igor Ivanovval
Hazánkba látogatott az orosz diplomácia első embere

 

kovacs-laszlo.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Kovács László "j" és a szerző

A  2001 január 29-én egynapos látogatást tett hazánkban Igor Ivanov, a még mindig nagyhatalomnak számító Oroszország külügyminisztere. Mondható, hogy ez a magyarországi külpolitika legrangosabb eseményének számított. A külügyminiszteri látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok helyzetének és az elkövetkező időszak feladatainak áttekintése volt. Napirenden szerepelt felsőszintű találkozók előkészítése is. Már korábban meghívták Magyarországra Vlagyimir Putyin államfőt, Mihail Kaszjanov miniszterelnököt és a parlament két házelnökét is. Legfelső szintű találkozóra legutóbb 1995 tavaszán került sor, amikor Horn Gyula Moszkvában tárgyalt Borisz Jelcinnel. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter pedig 1998 februárjában tárgyalt Budapesten Kovács Lászlóval Martonyi János 1998 őszén az ENSZ közgyűlésének ülésszakának alkalmával folytatott megbeszélést Ivanovval, majd 1999 novemberében viszonozta az akkor éppen miniszterelnök Primakov látogatását Moszkvában. Ivanov közel három évtizede a Szmolenszkaja téri minisztérium munkatársa a spanyolországi külszolgálata mellett. 1998 szeptemberében, Jevgenyij Primakov kormányában lett a külügyi tárca vezetője és ezen az új kormányfő, Mihail Kaszjanov sem változtatott. Ivanovot vendéglátóján, Martonyi külügyminiszteren kívül fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és találkozott Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével. Ivanov Mádl államelnökkel folytatott tárgyalása után percnyi pontossággal érkezett Kovács László parlamenti szobájába. Egy kormányőr díszlépésben kísérte, mellette az orosz nagykövet, számtalan magyar és orosz biztonsági ember és egy tucat orosz újságíró. Mielőtt a szobába belépett, még mobil telefonon beszélt valakivel.
A találkozó után Kovács László készséggel válaszolt lapunk kérdéseire.
Elnök Úr! Sajnálom, hogy Ivanov külügyminiszter elment, mert szerettem volna valamit kérdezni tőle, amit elmondanék Önnek, ha meghallgatja.
Szívesen.
Nemrég lapunkat képviselve Brüsszelben jártam, a NATO-központban, és ott több embert kérdeztem, hogy elképzelhetőnek tartják-e Oroszország bekerülését a NATO-ba? Egyértelmű igen volt a válasz.
Nézze, elmondom a véleményem, de ezt ne írja meg!
Úgy gondolom, hogy jelzés értékű, szép gesztusként lehet értelmezni, hogy a pártelnökök közül egyedül Önnel találkozott az orosz külügyminiszter. Engedjen meg még egy megjegyzést: beszélgetéseink során javasoltam, hogy az Ön magas szintű találkozóiról érdemes lenne a médiát tájékoztatni.
Mindenképpen így van. Hozzátenném, hogy a találkozást Ivanov kezdeményezte, és én örömmel tettem eleget kérésének. Az orosz külügyminiszternek elég zsúfolt programja van. Tegnap
este Párizsban díszvacsorán találkozott Madeleine Albright amerikai külügyminiszter asszonnyal, ma este pedig már olasz kollégájával fog találkozni.
Ami a tájékoztatást jelenti: fogjuk fel, figyelembe vettük javaslatát.
Gondolom, külpolitikáról beszélgettek.
Természetesen, de másról is, ami ebbe a rövid időbe belefér. Elmondtam, számunkra fontos, hogy kapcsolatrendszerünk sokirányú és kiegyensúlyozott legyen. Ezért érdekünk, hogy a térség államaival, főként pedig az egész Európa biztonsága szempontjából fontos Oroszországgal erősödjön a viszonyunk. Ivanov az eddig ellenzett magyar NATO-tagságról szót sem ejtett, de leszögezte, hogy nem örülnek, ha újabb országok lépnek be. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal kapcsolatban kifejtette, hogy az nem lehet rossz hatással kereskedelmi kapcsolatainkra, ellenkezőleg, inkább lökést adhat azoknak. Beszélgettünk gazdasági kérdésekről is. Köztudott, hogy fontos kérdés a kétoldalú forgalomban meglévő magyar passzívum kérdése, ez az elmúlt évben megközelítette a kétmilliárd dollárt, ami a nyersanyag és energiahordozók importjának köszönhető. A magyar deficit csökkentése érdekében kórházi berendezések, vasúti járművek és mezőgazdasági termények vásárlására ösztönöztem az orosz külpolitika irányítóját. A kölcsönös tőkebefektetéseket bátorító felvetésemre Ivanov a BorsodChem- hisztéria példáját említette negatívumként. Azonos volt a véleményünk, hogy a befektetéseknél csakis a törvényesség és a gazdasági hatékonyság elveit szabad figyelembe venni. Felhívtam még vendégünk figyelmét arra, hogy nagy lehetőségek vannak a kulturális és oktatási kapcsolatok fejlesztése terén is.