Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Mitja Gaspari:Az EUmegfelelés nem a makrogazdasági adatoktól függ

2020.05.20

Mitja Gaspari:Az EUmegfelelés nem a makrogazdasági adatoktól függ

EU-csatlakozás előtt álló pénzügyminiszterek randevúztak Budapesten

Az Európai Unióhoz első körben, csatlakozni kívánó öt kelet-közép-európai ország pénzügyminisztere folytatott eszmecserét  1999 április elején Budapesten a kormány vendégházában. A meghirdetett időpontnál mintegy félórával később kezdődő sajtótájékoztatón az újságírók többsége és a nagy-követek állva voltak kénytelenek végighallgatni a negyven percet, mert nem volt elég szék az impozáns épületben. A miniszterek egyetértettek abban, hogy az unióval folytatott tárgyalások során a makrogazdasági mutatók mellett a gazdasági növekedésre, a versenyképességre és a munkahelyteremtésre egyaránt figyelmet kell fordítani. Továbbá. hogy a tagjelölt országokban az államháztartási reform a tartós és egészséges gazdasági növekedés kulcskérdése. Megállapodtak abban, hogy ennek vizsgálatára munkacsoportokat hoznak létre.

mitja_gaspari_2011.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

Mitja Gaspari

Lapunk a következő kérdéseket tette fel Mitja Gaspari szlovén pénzügy-miniszternek:

Miniszter úr! 1997. december elején Stájerország fővárosában, Grazban  ott voltam azon a sajtótájékoztatón ahol  megtudtam Rudolf Edlinger osztrák és Medgyessy Péter akkori magyar pénzügyminiszterrel elhatározták, hogy egy közös érdekeltségű régiót alakítanak ki a térségben, amely magába foglalja többek között Nyugat-Magyarországot és Észak-Szlovéniát.

Hogy áll ez a kérdés? Sajnos ez nem történt meg. Kérem ismertesse a szlovén makro-gazdaság legfontosabb idei és jövő évi mutatóit!

Az idei infláció 6,8 százalékos lesz, 2000-ben pedig 6 százalék. Az adósságszint a GDP 33 százaléka. Úgy gondolom, hogy az EU-s megfelelés nem annyira a makrogazdasági adatoktól függ, hanem az unió belső változásaitól, illetve az Egyesült Államoktól, ahol számolni lehet az infláció növekedésével.

Az egy főre jutó GDP tekintetében a csatlakozás előtt álló országok között magasan a dobogó első fokán állnak, viszont a munkanélküliség önöknél a legmagasabb. Mit szándékoznak tenni ennek csökkentésére?

Az ILO adataival számolva (ez speciális számolás) ez 7,5 százalék (Magyarországon 6 százalék), ha nem azt nézzük, 13 százalék (Magyarországon 10 százalék). A kettő közötti különbség a szürkegazdaságból adódik.

SZARVAS ISTVÁN